Hattyú

Az aktuális kedvenc szó:

Szlovénia képekben

Kicsit megkésve, de mentségünkre legyen mondva, hogy hat gyereket (sőt, egy napig hetet) menedzseltünk azóta.

Annak ellenére, hogy akadtak nehézségek (többnyire az autóval kapcsolatban: az első két reggelen lemerült akksival indítottunk (volna) - lehet, hogy akkor az otthoni lemerülésekben sem az állandóan az autóban játszadozó, világítást kapcsolgató kicsi fiú tehetett? -, nem működött a légkondi 40 fokban, illetve persze voltak még autóban hányások is, de erről talán nem az autó tehet), szuper nyaralásunk volt!

A leglátványosabb képeket a ljubljanai Illúzió Múzeumból tudjuk prezentálni:

De azért Emó is elég látványosakat fotózott, mikor egyszer eljutott futni hajnalok hajnalán a Bohinj-tó körül (És mindenképp szeretném az örökkévalóságnak megörökíteni, hogy 15 km futás után még bevásárolt és reggelit is készített, miközben mi édesdeden aludtunk. Köszönjük szépen!)

Az édesded alvás reggel jellemző volt, de este elég későn került szokás szerint ágyba a nép, és azon az egy szálláson, ahol nem volt babaágy (persze hogy ott töltöttünk három éjszakát, a többin csak egyet-egyet), az éjjelek is elég mozgalmasra sikeredtek, nem jött be Dusának az együttalvás egyik nővérével sem.

Következzen a "Bátor gyerekeink" sorozat:

És még egy pár csoportkép a családtagok különböző kombinációival:

Ábécés játék

Ki mit csinál olyan betűvel, amivel a neve kezdődik? Ezt játszottuk vacsinál, a csajok nagyon elemükben voltak. Voltak költőiek (persze hogy Mimitől) pl. Piri pitypangot szed, de nagyon mókásak is, mindkettőjüktől. A legjobb talán ez volt: ha már Beni bogarászik, akkor Gergő ganajt túr :) De valamiért a "Kati mama kukát mos"-t is nagyon viccesnek találtuk.

Az előző felvonás délután metrózás közben a "Ki mit eszik?" volt, úgyhogy ezennel kiírjuk a pályázatot: Mit eszik Illés? Mi az ikránál jobbat nem találtunk. És csak hogy tudjátok, mit eszik az űrhajós: űrhajós kutyát!

(Nem) alvás

Másfél évesen eljött az első alkalom, amikor Dusa délutáni alvás nélkül abszolválta a napot, ráadásul nem is akármilyet: autózás, túra, strand, nagy társaság, autózás, és meg sem kottyant neki. Az egyetlen alkalom volt az utóbbi pár hétben, amikor nem tartott kb egy órán át az esti altatás.

Így aztán nem csoda, hogy ha nagy ritkán itthon vagyunk délutáni alvás idején, akkor nem lehet 1-kor letenni, ha meg mégis alszik, akkor este 10-ig ne reménykedjünk... De azért ez még kicsit korai, különben is, ha mi még el is engednénk a dolgot, a bölcsiben úgyis aludni fog, úgyhogy nincs mit tenni, meg kell barátkozni a gondolattal, hogy kis alvásigényű gyerek jutott, és ne tervezzünk estére (se) felnőtt szabadidőt :(

Másfél éves méretek

Jó hosszú idő után méredzkedtünk, meg is lepődtem:

Súly: 9,65 kg

Magasság: 81 cm

Elsőre jó soknak tűnt, de aztán a percentilisgörbén ellenőrizve azért csak a 10% alatt van a súly, a magasság 35% táján.

(Csajok összehasonlító súlya: Lica 8860 gramm - bodyban és pelusban mérve, Mimi 8440 gramm. Ehhez képest tényleg sok a 9650)

Elkészült a nagy mű!

Azt hittem, már lezártam a Portugália-témát, de képfeliratozás közben olyan képre bukkantam, amihez muszáj volt visszakeresnem a 4 évvel ezelőtti párját (és lám, pontosan ugyanazt a feliratot adtam neki, mint ennek most):

Lica Portugáliában is sportol

Bár a csajok a tavalyi foci EB óta Christiano Ronaldo miatt szerettek volna Portugáliába menni (tudom, tudom, Madridban, esetleg Madeirán nagyobbak lettek volna az esélyek), de vele nem találkoztunk (bár egyszer találtak valami meccset a tévében), így foci helyett maradt ez:

meg ez:

vagy esetleg egy kis fekvőtámaszozás a kontinentális Európa legnyugatibb pontján:

Bizonyítvány

Időközben persze volt egy bizonyítványosztás is, de mivel egyrészt kihagytuk Portugália kedvéért (tavaly magas láz miatt nem nézhettem büszkeséggel telve, ahogy jutalomkönyvet vesz át, erre most sem), másrészt úgy látom a facebook-on, hogy manapság nem trendi a gyermek kitűnő bizonyítványával dicsekedni, ezért nem közlök fotókat, de azért halkan elárulom, Emót idézve: Csak öt jelese van... mert a többi kitűnő, mégpedig a lényeges tárgyak: matek, nyelvtan, irodalom, angol, környezet és persze a tesi; erkölcstanból és a bizonyítványosztásig hírből sem hallott életvezetés nevű tárgyból megbocsátjuk, hogy nem dicséretes, a művészeti tárgyakon meg nem lepődünk meg. Ennek némileg ellentmond, hogy a művészeti iskolában is kapnak bizonyítványt a táncra, és ott is minden kitűnő.

Mimi pedig elballagott az oviból, szeptembertől az 1.a padjait koptatja, már ha jut neki pad, ugyanis 31-en lesznek az osztályban minimum. Licához hasonlóan most sem jött össze semmi az osztályfőnökválasztási törekvéseinkből, de utólag ott sem bánjuk, és a nagy osztály előnye, hogy benne van minden ovis ismerős.

Portugália

Címszavak, mert még nagyon nem értem utol magam teendők terén sem, és kipihenni mg pláne nem sikerült még a nyaralást :)

Fő programok:

• Lisszabon (avagy Lica-bon), ahol a híres épületeknél sokkal többet töltöttünk az Óceániáriumban, és a fő esemény az volt, hogy Mimi kalapja kirepült a velünk tovarobogó villamosból, de Apa hősiesen visszament érte autóval
• Mesekastélyok és izgalmas kastélyparkok Sintrában (nem sokan mondhatják el magukról, hogy egy labirintusbarlang van a kertjükben... vagy éppen egy ilyen negatív torony a föld alatt:

)

• Cseppkőbarlang, aminek a kijárata (micsoda véletlen) egy csúszdaparkra néz, ami rögtön szabotálja is az Emó által megálmodott kultúrprogramot (most komolyan: egyetlen templomot sem néztünk meg egy hét alatt! Ez egészen abnormális - avagy másképp fogalmazva: jó a gyerekek alkupozíciója)

                                 

                                                     

                                 

• A félelmetes víznyelő:

                                   

• Szárazföldi Portugália legmagasabb pontja, ami egy körforgalom (betehetjük a hülye körforgalom gyűjteményünkbe a norvég alagutas példány mellé)

                                  

• Strandolás normális és kevésbé normális helyeken (ide besorolhatjuk a kettővel fentebbi képet is)

                                               

                                    

                                     

• Állatkert telefont rágó és beszélő papagájjal (a lányok szerint azt mondta, hogy "Anya a réten szalad"), zsebibaba kenguruval és rengeteg Dusa által megkergetett madárral
• Aquaparkba oltott vízi állatkert mindenféle show-val (delfin, fóka, papagáj és kalózshow - a csajoknak az utóbbi tetszett a legjobban :)) és delfinúszással, amire sajnos rajtam kívül senki sem kvalifikálta magát a mélyvízképesség követelménye miatt, iskolai úszásoktatás ide vagy oda

Szállásaink: 

Három volt, három teljesen különböző stílusban, de mind szuper: lisszaboni lakás, hegyi kísértetház (nagyon modern luxuskísértetház, azt meg kell hagyni, de azért első éjszaka a süvöltő hegyi szél és a félelmetesen nyávogó macskák hallatán az ágyban forgolódva még nem ítéltem oda a szuper jelzőt), és apartman egy farmon, medencével, narancsligettel és a Dusa által naranccsal tömött csacsival.

Időjárás:

Elég az hozzá, hogy a zoknikra és hosszúnacikra nem sok szükség volt. Pulcsi is csak egyszer kellett, mikor Lica a 40 fokban magára öntött egy kalapnyi vizet, aztán bementünk az Óceániáriumba a pingvinekhez

Pihenési faktor:

Nulla. Várfalak, medence, sziklaszirtek, óceánpart - az otthoni figyelem tízszerese szükséges a rosszcsont kölykökre. Dusa így is eltűnt egyszer, aztán így találtam rá:

Éjszaka minden időszámítás szerint is jó sokáig fent voltak, el is készült a régi klasszikus videó újrajátszása (nehogy "akkor és most" nélkül maradjunk):

7 éve:

Most:

Dusa azért ki tudta pihenni magát, mindig a legizgalmasabb dolgokat aludta át napközben. A csúcs a száguldó motorcsónak, arcába permetező sós vízzel:

De miután hajnali 1-kor értünk haza Budapestre, a család nagy része fél 11-ig húzta a lóbőrt (kivéve a csajok, akik már hajnali 9-től ébren mulattak). Sajnos Dusa Portugália előtti és ottani egész nyugodt éjszakáinak azóta lőttek, biztos visszavágyik, azért sír éjjelente...

Másfél éves

Méretek csütörtökön az oltáskor. Ruhaméret 80-as.

Fogak: 12-vel indultunk Portugáliába, néhánnyal többel értünk haza, de nem hagyja, hogy ellenőrizzem, pontosan hány csücsök kandikál ki

Evés: A mennyiség visszaesett, de a lelkesedés maradt. Nem elég, hogy tud önállóan enni, nem is hajlandó hagyni, hogy segítsünk, intenzív hisztibe kezd, ha korlátozzuk az önálló malackodást. Ha esetleg mégis kanalazhatunk mi a szájába, akkor minden falat után rásegít a mancsával, hogy a szájába tömje a falatot, úgyhogy ugyanolyan koszos lesz, mint ha egyedül evett volna. Ráadásul a mocskos kis mancsait előszeretettel törli a ruhájába.

Alvás: egészen normálisak az éjszakák, sőt, nem is kel annyira korán, inkább az elaltatással szokott gond lenni, legalábbis ha szopi nélkül próbálkozunk, márpedig annak pontosan máig adtam végső határidőt. Délután a bölcsiben sokat, a nyaralás alatt viszont 1-másfél óra elég volt neki úgy, hogy nagyon későn feküdtek este, és eléggé intenzívek voltak a napok.

Beszéd: továbbra sincs sok fejlemény, de azt szokták mondani, hogy ha vannak állandó hangkapcsolatok, amit konzisztensen használ egyes dolgokra, akkor a lényeg megvan, nincs semmi gond, ez pedig hónapok óta megvan. Ezek többnyire első szótagok, de vannak kivételek. És vannak olyan szavak, amiket egyértelműen angolul mond. Íme, az aktuális Dusa-szótár:

• BA: banán
• BÁ: bácsi, bus
• DO: dog 
• TO: motor
• TA: hinta, traktor
• KA: car
• PA: Apa, lámpa
• DA: labda
• DÁ: duck, és a portugáliai élmények hatására donkey
• NEM: nem :)

Többszótagos csak az Anya, gyeje, hamma, bye-bye, Mimi, kopp-kopp. És vannak még az állathangok: kutya, boci, varjú, bagoly, liba, hal :), bálna :)

Egyéb szokások: 

• Jelentkezés: mindenki "Ki?" kezdetű kérdésre lelkesen jelentkezik (pl: "Ki tudja a másodfokú egyenlet megoldóképletét?). Néha akkor is, ha egy random "ki"-vel kezdődő szót hall.
• Járművek: ez tényleg genetikailag kódolva van a fiúkba? Már a fenti szótárból is látszik a dolog hangsúlyos volta. A traktor és a busz az abszolút kedvenc, a repülők meglepő módon nem hozták annyira lázba, a reptéren is a buszoknak örült jobban. A kedvenc helye Portugáliában vitán felül ez volt (egyik szállásunk tartozéka, így sokszor volt alkalma használni):

                                

          Ugyanez kicsit nagyobban:

• Vízbedobálás: alighanem a végtelenségig képes lenne dolgokat vízbe dobálni. Ez is olyan fiús tevékenység, nem? Az alábbi videó emellett a tipikus szaggatott Dusa-röhögés illusztrálására is szolgálna, de csak nyomokban fedezhető fel benne, tipikusan a stop gomb lenyomása után röhög:

                        

• Könyvek: tesói nyomdokaiba lép, nagyon szereti a könyveket. Sőt, már számoltatja bennük a dolgokat, úgyhogy a számszeretet is meglesz, úgy tűnik.
• Félelmetesen kevéssé van fájdalomérzete (vagy nagyon férfiasan nem mutatja ki): nem tudom, az is ide sorolandó-e, hogy a fogzás nálunk észrevétlen, mert a lányoknál is az volt, ők viszont egy fésülködéstől előadják a hattyú halálát, de Dusának meg sem kottyannak az elesések, a napégés, legutóbb meg sem az, hogy három napig a tenyerében volt egy gigantikus szálka, mert nem adódott alkalom nyaralás alatt a kioperálásra, sem az, amikor itthon kiműtöttem. Néha azért sír (bár most egyetlen ajtót lábára húzós esetet tudok csak felidézni a közelmúltból), úgyhogy nem aggódom, hogy ez valami betegség, inkább élvezem az előnyeit (bár tuti érzéketlennek tartanak a külső szemlélők, amikor nem esek kétségbe egy elesés láttán). 

Hosszú túra

Lica megdöntötte a rekordját, 27 kilométert túrázott szombaton. Meg sem kottyant neki! A Meteor 42-re szeretné kvalifikálni magát, de azért ahhoz még kellene egy 35 körüli edzőtúra előbb.

Mátrai túra a hosszú hétvégén

Több mint 60 résztvevő, köztük rengeteg gyerek - intenzív hétvége volt, meg kell hagyni. Biztos ki is fogok hagyni egy csomó "felejthetetlen" pillanatot, cserébe - mivel nincs új a nap alatt -, ismét jön egypár "akkor és most":

1. Kecskék:

Igaz, itt 6 éve még őzike volt,

de azért így is nagyon élvezték a gyerekek, ez volt a törzshely:

Pedig mint látható, Dusát sem kíméli a vadállat (pedig Dusa puszit ad neki), Licának meg a haját nézték tápláléknak. De a fő disznóságot mégsem a kecskék, hanem a képen látható jószág követte el:

Olyannyira megtetszhetett neki a finoman simogató kisfiú, hogy meg kívánta jelölni saját területeként: felemelte a lábát, hogy lepisilje! Szerencsére nem célzott elég jól...

2. Felnőnek a gyerekek

Alighanem nem csupán annak köszönhető, hogy hirtelen olyan érettnek éreztük őket, hanem annak is, hogy olyan rengetegen voltak, hogy képtelenség volt őket kontrollálni ebben a káoszban, de meglehetősen szabad pórázra volt engedve a gyereksereg: szabadon közlekedtek az egymástól többszáz méterre levő házak között, látogatták a kecskéket, és egy jó részük a felnőttmentes közös gyerekszobában aludt. Szerencsére eléggé kifáradtak a túráktól, úgyhogy azért nem tartott hajnalig a dorbézolás az oroszlánbarlangban.

3. Dusa, a népvezér

4. Kékes akkor és most

6. Nagyon koszos disznó Dusa

7. Üvegfúvás

Olyan jó program volt, hogy Lica azt mondta, majd elhozza ide az ő gyerekeit is! Dusa pedig beírta magát a történelembe, mint az eddigi legfiatalabb üvegfúvó, 4 hónappal megdöntötte az eddigi rekordot! Sajnos annyira drukkoltam, hogy nem videóztam, csak fotóztam közben, de tényleg fújta!

8. Sástói kilátó akkor és most

9. Hajókonvoj

Déjá vu túra

Ugyanott jártunk szombaton, mint három évvel ezelőtt, látszik némi változás?

Azért folytatódott az előző napi tematika itt is:

És persze volt még egy különbség a három évvel ezelőttihez képest, a plusz egy ördögfióka: