Kis testőröm

Csajok készültek ki a kertbe, én bent csináltam valamit.

Mimus: "Anya, tudsz vigyázni magadra? Kiabálj, ha bejön egy róka, és akkor beszaladunk és megvédünk!"

Mimi első ovis füzetes jellemzése

"Mimi könnyen beilleszkedett a csoportunkba. A gyerekek szeretik, elfogadták őt. Önállóan használja a mosdót, vécét, néha igényel kis segítséget. Szokás-szabályrendet betartja. Étkezésnél: étvágya változó, lassan eszik, közben figyeli társai játékát. Kedvenc játékai: kirakó, gyöngyfűző, ritkán rajzol és fest. Konfliktushelyzetben segítséget kér. Foglalkozásokon igyekszik, türelmes, kivárja, míg ő következik.

Kapcsolata a felnőttekkel is harmonikus, kedves, szeretnivaló kislány. Mozgása korának megfelelő fejlettségű. Beszéde jól érthető,  mondókát, verset könnyen megtanulja.

Munkajellegű feladatokat elvégzi, segít a teremrendezéskor is.

Alvásigénye változó, nehezen alszik el, nehezen ébred fel. Ujját szopja és a kutyust mindig kéri pihenéskor."

Nem túl sokatmondó, de legalább nincs benne semmi riasztó, mint anno Licáéban. A lassú evés pedig közös pont, szenvedünk is tőle otthon is minden étkezésnél...

Pápá, ujjszopi

Nemrég még azon aggódtunk, hogy Lica még érettségin is az ujját szopja majd, és nem hittük el, hogy csak úgy megoldódik majd (pedig annyi mindennel kapcsolatban megtörtént már), és lám...

Azzal kezdődött, hogy Mimi ujján egy csúnya gennyes gyulladás keletkezett. A doktor néni ezt jó alkalomnak találta arra, hogy ujjszopi-leszoktató előadást tartson Miminek, miszerint azért nem szabad szopiznia az ujját, mert akkor ilyen csúnya nő rá (pedig nem is a szopizós ujja volt). Szegény Mimus első éjjel tízkor még ébren hánykolódott, és látszott, hogy nagy önuralommal távol tartja az ujjacskáját a szájától szegény. Neki ez reggelre elmúlt, álmában az ujjacska automatikusan bevándorolt a szájába, és onnantól nem tett további erőfeszítést az ügyben, ám Lica úgy döntött, hogy ő viszont nem szopizza az övét, hogy neki ne nőjön rá csúnya seb. Mindezt szenvedés, rászólást nélkül, és néha már a Szusz sem kell neki, mondván, hogy minek alvóállat, ha nem szopizza az ujját...