2014. március 29., szombat

Breaking news: Lica olvas!

Tegnap este Tomi járt nálunk, Lica rögtön be is rántotta végeérhetetlen Guess who? partik játszásába (már Mimivel kettesben is nagyon komoly meccseket nyomnak). Tomi egy idő után megkérdezte: "Lica mióta tud olvasni?" Merthogy elolvasta a kártyákon a neveket...
Hát igen, most, hogy ezt a bejegyzést írom, már két napja. A betűket ezer éve ismeri, de valahogy az összeolvasásra eddig nem érzett rá, egészen mostanáig, teljesen magától, úgyhogy nem vagyok hajlandó lelkiismeretfurdalást érezni majd, ha unatkozni fog az iskolában :) Mint a jobb memóriájú rajongók emlékezhetnek, a betűk is úgy kezdődtek, hogy fürdés után, a mosógép tetején elővezetett törölközés közben kezdte el kérdezgetni a háta mögötti kazán betűit, így ismerkedett meg először az A, I, N, O, R, S, T  betűkkel (anagramma feladványunk: milyen márkájú kazánunk van? :)), aztán sorban a többivel. Nem vagyunk ám gyerek versenyistállót üzemeltetők, egyszerűen ilyen a gyermek (vagyis ilyenek, Mimi ugyanis múltkor kivonások elvégzésével döbbentette meg az óvónénit :))  

2014. március 26., szerda

Reklámarcok

Na, kik reklámozzák a Negrót? :)


Összetartó tesók

Valami nagyon megváltozott azóta, amikor úgy éreztem, állandóan rajtam lógnak a gyerekek... Biztos voltam benne, hogy valamikor vissza fogom sírni, de nem gondoltam, hogy ilyen hamar. Úgy tinikoruk környékére tettem azt, amikor majd bevágják az orrunk előtt a szobájuk ajtaját. Na, ilyen még nincs, és szerencsére még nem diszkóba járnak a velünk való játszás helyett, most egymás nyakán lógnak állandó jelleggel. Az egyik legfeltűnőbb új jelenség, hogy lefektetés után még órákig megy a szövegelés a gyerekszobában. Olyan cukin csevegnek, hogy szinte rájuk szólni sincs szívünk, pedig azért az éjjel 11-ig dumálás nem tesz jót a másnap reggelnek. Ha mégis felmegyünk, akkor kijelentik, hogy "Itt buli van!"
De már napközben is sokszor elhangzik, hogy "én csak a Mimivel játszom", már nekem kell könyörögnöm, hogy engem is vegyenek be. Felcserélődtek a szerepek, ők nem érnek rám :)
Mindez persze nem panaszkodás, hanem megerősíti azt, amit eddig is gondoltam, hogy egy tesó a legnagyobb ajándék, amit adhattunk nekik.

2014. március 7., péntek

Mindent meg tud indokolni

Arról beszélgettünk, hogy ki és mi szereti az esőt. Állítottam, hogy a halaknak közömbös a dolog, mire Lica vehemens érvelésbe kezdett, mint ha ezt már rég végiggondolta volna korábban:
"Nem, ők szeretik az esőt, mert a vízben úsznak, és az esőtől nagyobb lesz a víz. Úsznak, úsznak felfelé, és azt hiszik, hogy mindjárt elfogy a víz, de nem fogy el, mert több lett!" :)