Már több mint egy hete hazaértünk belőle, de örülök, hogy a mosással utolértem végre magam... Azért pár mondat és fotó erejéig beszámolunk.
Lica úgy síelt a legelső métereken is, mint ha tavaly óta le sem csatolta volna a lécet, és a fekete pályák sem kottyantak meg neki (még ha el is esett, de nem vette zokon). Mimi pedig a saját nyugis, hóekés stílusában fittyet hány arra, épp milyen pályán megy, ugyanúgy lecsorog rajta, akár könnyű, akár nehéz. Dusa első síléces élménye pedig sokkal vidámabbra sikerült, mint anno Licáé, úgyhogy benne is van potenciál :)
"Sí vagyok!":
Azért a fenti egy alkalom kivételével így síelt, és ezzel nem is volt hosszú távon elégedett (de az elején még lelkesen kiabálta, hogy "Gyorsabban, gyorsabban"):
Mimi sem volt mindig ilyen mosolygós, eléggé le tudott fáradni nap végére:
Lica rossz időben:
Bőséges havunk két legextrémebb megnyilvánulása:
Az autó egy hét után:
Fürdőzés hóesésben:
Cuki tesók esténként:
