Több mint 60 résztvevő, köztük rengeteg gyerek - intenzív hétvége volt, meg kell hagyni. Biztos ki is fogok hagyni egy csomó "felejthetetlen" pillanatot, cserébe - mivel nincs új a nap alatt -, ismét jön egypár "akkor és most":
1. Kecskék:
Igaz, itt 6 éve még őzike volt,
de azért így is nagyon élvezték a gyerekek, ez volt a törzshely:
Pedig mint látható, Dusát sem kíméli a vadállat (pedig Dusa puszit ad neki), Licának meg a haját nézték tápláléknak. De a fő disznóságot mégsem a kecskék, hanem a képen látható jószág követte el:
Olyannyira megtetszhetett neki a finoman simogató kisfiú, hogy meg kívánta jelölni saját területeként: felemelte a lábát, hogy lepisilje! Szerencsére nem célzott elég jól...
2. Felnőnek a gyerekek
Alighanem nem csupán annak köszönhető, hogy hirtelen olyan érettnek éreztük őket, hanem annak is, hogy olyan rengetegen voltak, hogy képtelenség volt őket kontrollálni ebben a káoszban, de meglehetősen szabad pórázra volt engedve a gyereksereg: szabadon közlekedtek az egymástól többszáz méterre levő házak között, látogatták a kecskéket, és egy jó részük a felnőttmentes közös gyerekszobában aludt. Szerencsére eléggé kifáradtak a túráktól, úgyhogy azért nem tartott hajnalig a dorbézolás az oroszlánbarlangban.
3. Dusa, a népvezér
6. Nagyon koszos disznó Dusa
7. Üvegfúvás
7. Üvegfúvás
Olyan jó program volt, hogy Lica azt mondta, majd elhozza ide az ő gyerekeit is! Dusa pedig beírta magát a történelembe, mint az eddigi legfiatalabb üvegfúvó, 4 hónappal megdöntötte az eddigi rekordot! Sajnos annyira drukkoltam, hogy nem videóztam, csak fotóztam közben, de tényleg fújta!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése