Eljött ez a
nap is, egyéves lett a mi pici-nagy lányunk!
Nem igazán
jött be a tegnapi kívánság, Lici a pontos évfordulónál alig egy órával később,
hajnali 3-kor közölte, hogy most aztán kezdődjön az ünneplés! 5-ig Apa küzdött
vele, onnan átvette a lágyszívű anyja dolgot, és mivel az alvást reménytelennek
találtam, kiengedtem játszani. Ebből az lett, hogy jórészt a fejemen ugrált
(mivel szülinapon mindent szabad), miközben én aludni próbáltam mellette. Ez
így ment negyed 7-ig, akkor kegyeskedett még egy kicsit aludni a buli előtt,
aztán mulatott végig!
Sajnos a
májusi esőhöz is szerencsénk van már két hete, ami azért nem ér olyan sokat,
mint a májusi gyerek, így a tervezett kerti partiból nem lett semmi, de azért
odabent is jól mulattunk. Lici kedvenc elfoglaltságai a citerázás:
és a lufiharc
voltak:
A gyertyát nem
sikerült elfújni, hiába gyakoroltuk otthon, nem érzett rá a lényegére. De azért
remélem, így is teljesül minden kívánsága! Viszont a torta ízlett neki, de
nagyon önzetlen kislányként itt az anyukáját is megkínálja:
Az ajándékok
hihetetlen mennyiségben érkeztek, sajnos a rég kinézett kutyamotort túl hamar
adtuk át, így végül el kellett szegényt bújtatnunk, hogy a többi ajándékra is
jusson egy kis figyelem.
A tárgyiasult
dolgokon kívül kapott Lica egy „nem hivatalos” keresztapát is ajándékba
(ugyanis ezt a kapcsolatot semmiféle templom nem szentesítette) Peti
személyében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése