Mivel a karban hurcolás és az idő sem segített, elvittük az ortopédiára, ahol a diagnózist (ízületi gyulladás) fenntartották, viszont a kíméletet 4 nap ágynyugalomra szigorították. Így aztán újabb bölcsibőlkimaradás, és egy lelkileg elég megterhelő hét következett: én az első hetemet kezdtem az új munkakörömben, emiatt nem igazán mertem bevállalni a betegszabit, helyette kb 70 órát dolgoztam a héten éjjel és nappal, gyötört a lelkiismeretfurdalás, hogy milyen anya vagyok, de amikor az idő töredékében a gyerekekkel voltam, az gyötört, hogy nem lehet felkelni az ágyból, és persze ez Miminek sem tetszett. Így aztán a 4 nap letelte után feloldottuk a ágynyugalmat, főleg mert semmi hatása nem volt. Most már két hét sántításon vagyunk túl, semmi változás, kezd eléggé aggasztóvá válni a dolog. Annyi az egyedüli enyhítő körülmény, hogy fájdalom jele továbbra sem látszik Mimin. Az egészségén kívül aggódhatunk azért is, hogy beveszik-e így a bölcsibe, de ha két hét alatt nem múlt el., akkor nem valószínű, hogy egy csapásra el fog, úgyhogy lehet, hogy kegyetlenek vagyunk, de nem tudjuk ezzel örökké otthon tartani. Jövő héten vissza az ortopédiára, két hét múlvára pedig az immunológiára van időpontunk, de nagyon szeretném, ha addigra már nem tudnánk semmilyen tünetet felmutatni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése