Te jó ég, elmaradt a 9 hónapos státusz!
Méretek: Utolsó mérésen 70 cm és 7,6 kg volt, azóta nincs új infó. Elkezdtünk egy pár 74-es ruhát is hordani.
Fogak: 6 db
Alvás: Nappal egyre gyakrabban van csak egy alvás (kb másfél óra), de azt ugyanakkor kezdi meg, amikor a két alvásos menetrend szerint el szokott aludni, így aztán ébren van kb déltől az esti lefekvésig, a vége már elég durva szokott lenni, bár a fürdésnél mindig magához tér. Az éjszakákról jobb nem is beszélni...
Evés: Napi 3-4 szopi, reggel és az alvások előtt. Az egyéb kajákból elfogyasztott mennyiség továbbra is szánalmas, elnyammogunk pár napig egy bébiételen, és már feladtam a próbálkozási is az újabb és újabb ízekkel, mert pénzpocsékolás: kizárólag répa, sütőtök, gesztenye és bolognai spagettis a húsos babakaják közül, de csak amire 5 hónapos kortól van írva, tehát nincsenek benne aljasul megbúvó darabkák. Már a varázslatos Alaska pufirúd sem olyan menő, most, hogy rendeltem egy kartonnal. Mostanában a barack az egyetlen, amire azt tudom mondani, hogy látványosan szereti, kis kockákban vagy az egész gyümölcsből harapva, de hát ez is jelképes mennyiség.
Fejlődés: Támasz nélkül állás már elég profi, lelkesen gyakorolja. Felmászik, amire csak tud (a fürdőszobából a lányok fellépőjét már eltávolítottam, mert állandóan felállt rajta, és nyúlkált a szappanért meg a csaphoz: micsoda tisztaságmániás gyerek!), a lábbal előre lejövés koncepcióját viszont nem sikerült még megértetnem vele. Integet, tapsol, pacsizik, kérem-köszönöm-tessék-et játszik, kört bedobja a formabedobón. És a kedvencem: dudál:
Azt még nem látom rajta, hogy egyes szavakat megértene, lehet, hogy az angolozás sem segít ebben, sokszor meg is kísért a gondolat, hogy feladjuk (pláne a nemalvós éjszakák után, mint a mai, olyankor úgyis magyarul morgok neki), de nem kéne a rövidtávú gyorsabb fejlődés miatt a hosszútávú előnyöket elveszíteni.
Kedélye továbbra is nagyon vidám, mosolygós, idegenekkel is, csak az a fránya harapás ne lenne! A más gyerekekkel való rámenősség nem csak ringatóra korlátozódik.Tegnap voltunk megnézni egy családi napközit - legkorábban januártól esedékes, de tudnunk kellett, van-e hely (egyébként nem evidens, a kötelező oviba járás miatt bezárnak, ez a közeli is messzebb költözik, mert ezt a nagy helyet nem tudják fenntartani kevesebb gyerekkel), még ha folyamatosan bőgtem is belül a gondolattól. Bezzeg Dusa elemében volt, játszott, többnyire azzal, amivel más, szokás szerint mászott a gyerekekre, és a végén még meg is ríkatott egy kisfiút, mert kihúzta a cumit a szájából. A bölcsisnéni azt mondta, nem gondolja, hogy bármitől is tartanom kéne majd beszokásilag. Csak én nem tudnék olyan könnyen beszokni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése