Az idei nagy kaland első napja csak az odautazásról szólt. Délután indultunk izgalmas fapados-átszállós utunkra (végül az első gépet késtük le majdnem, nem az átszállást), és magyar idő szerint már éjjel negyed 2 volt, mire végre ágyba kerültünk. Dusa (természetesen délutáni alvás nélkül) negyed 12-ig bírta.
Előzetes félelmeinket az időjárással kapcsolatban igazolódni láttuk, mikor a landolás pillanatában rögtön ez fogadott:
Emó még egy ilyen fárasztó nap végén is pillanatok alatt alkalmazkodott a jobbkormányos autóhoz, Lica viszont eléggé meglepődött, mikor be akart szállni a szokásos helyére az anyósülésen, de a kormánnyal találta szemben magát.
Első szállásunkat, csinos kertvárosi vityillónkat szemügyre sem vettük rendesen, rögtön az ágy alapos minőségvizsgálatával indítottunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése