Másodszorra már kicsit profibban vettünk részt Lica versenyén, de azért hosszú út vezetett idáig, és bőven van még mit tanulnunk... Rekordidő alatt varrattunk ruhát (senki sem szólt időben, hogy kell), én mint sminkelési antitalentum, próbáltam felhozni a képességeimet egy színpadi smink elkészítéséhez (milyen gáz már, ha nem magamnak vásárolok sminkeszközöket, hanem a tízéves lányomnak), csakazértis összehoztam a kontyot a rövidke hajából, amihez az egyik edző gúnyosan sok sikert kívánt előzetesen... Azért ezeket a részeket szívesen kihagynám, jobban tetszene, ha csak a sportról szólna...
Az eredmény: nem lett utolsó! Nincsenek pontos információink, mert az éjjel 3/4 11-kor bekövetkező eredményhirdetést nem voltunk képesek kivárni, de 9. vagy 10. lett a 11 indulóból a kategóriájában. Teljesen elégedettek vagyunk ahhoz képest, hogy az első verseny után rögtön feljebb tették egy kategóriával, tehát itt abszolút kezdő a többiekhez képest, a koreográfiája pedig, amiről nem ő tehet, nagyon gagyi mindenki máséhoz viszonyítva.
Ezen a hétvégén ismét verseny, akkor már még rutinosabbak leszünk, talán nem kapunk ki az edzőtől, hogy nem ott és akkor vagyunk, ahol elvárja (de nem mondja előre), Lica talán nem felejti el a meghajlást... Én majd kamatoztatom a mások sminkjeinek tanulmányázását, mert van még hová fejlődnöm, a versenyeredmény pedig most sem fog számítani (büszke vagyok rá, hogy akkor sem érezte magát rosszul, mikor meg volt róla győződve, hogy utolsó lett).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése