Végre! Bekövetkezett az, amire Emó majdnem 15 hónapja vár! Na jó, intenzívebben csak az utóbbi pár hónapban merült fel az elvárás, de akkor már tényleg intenzíven. Nem fokozom tovább a kíváncsiságot, arról van szó, hogy Mimi mondja végre, hogy "Apa". Az "anya" nagyon régóta megy, a "p" betűvel sem volt gondja, azt tudta mondani, hogy "Papa", próbálja utánozni azt, hogy "papagáj", és ha megkérdezzük, hol az apa, rámutat, tehát ez sem lehetett a probléma gyökere, mégis Emót is konzisztensen anyának hívta. Ha kértük, hogy "Mondd, hogy apa!", rávágta, hogy "anya". A legmegdöbbentőbb az volt, mikor egyszer azt kértük, hogy "Mondd, hogy papa!", és rávágta, hogy "Mama". Szóval azért sok mindent tud ez a kis ördögfióka, és mintha már direkt csinálta volna... Aztán egyszer csak úgy döntött, hogy eleget kínozta már az apját, aki már azt hitte, előbb szaval majd el egy verset, mint hogy apát mondjon, és ma reggel óta mondja szépen, kívánságunk szerint, akár tanúk előtt is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése