Táncoslányok a színpadon

Fellépésben nem volt hiány az év végén sem, hiába ment le a Vass gála és a tánc gála is már tavasszal. 

Lica a Ritmuscsapatok Országos Táncversenyén szerepelt a fitness csapatával (valójában RSG, amit csinálnak, de fitness-nek hívják), a helyezés mellékes (a korosztályuk négy csapatából negyedikek lettek).

Ami sokkal lényegesebb, hogy végre mosolygott a színpadon!

Aztán következett az iskolai Ki-Mit-Tud, amire hónapok óta készítettem fel a lányokat. Eredetileg két osztálytársnőjével lépett volna fel Lica az osztályfőnökük ösztönzésére, de Mimi bekönyörögte magát a csapatba. Így aztán fel kellett csapnom koreográfusnak, pedig eredetileg teljesen rájuk akartuk bízni a projektet, de mivel Mimi nem volt olyan szinten, mint ők, nem volt evidens, hogy táncoljanak, hogy ő is beleférjen, de ne is vesszen el a nagyok tudása. De lehet, hogy túl korán kezdtük meg a felkészülést: egyrészt Mimi közben rengeteget fejlődött, így okafogyottá vált az addigra begyakorolt koreográfia, másrészt addigra némi szeszélyeskedés támadt a csapattagok között, így még előző nap is úgy volt, hogy fel sem lépnek. A ruhákat azért betettük, lesz ami lesz, és végül olyan büszkék voltunk rájuk, hogy mégis megcsinálták, pedig hetekkel korábban volt az utolsó hivatalos próbánk, és már teljesen levettem róluk a kezem.
Sajnos ez iskolaidőben volt, így mi sem láttuk, videónk sincs, pedig nagyon megnéztem volna. Úgyhogy álljon itt csak egy fotó és az oklevél. (De azért azt még érdemes megemlíteni, hogy a zsűri külön kiemelte, hogy milyen jó, hogy volt a koreográfiában történet. Úgyhogy mégsem hiába veszkődtem annyit, és nem kell bánni, hogy akkor írtam meg, amikor Mimi még nem volt olyan ügyes :))

A nyári szünet első hetét pedig a már hagyományosnak mondató tánctáborban töltötték, ott is bemutatták a végén, mit tanultak: