Ilyen zseniális gyerekeink vannak:
Lica igazi modern gyermek és profi mobiltelefon-felhasználó. Emó
telefonjában van egy dobókockás program, rázni kell a telefont és úgy
dob a kockákkal. Licának ez annyira tetszik, hogy már azt is tudja, hogy
kell belépni, igaz, négy különféle menüpontot kell kiválasztani hozzá,
mielőtt rázni lehet, de ez neki semmi problémát nem okoz. Aztán egyet
ráz, és kilép a főmenübe, hogy kezdhesse megint elölről az
odanavigálást. És egy kapcsolódó párbeszéd ebéd alatt, miután korábban
bekapcsolta a telefonon a bluetooth-t. "Lica, hogy kell kikapcsolni a
bluetooth-t?" "Most nem tudom megmutatni, mert eszem" :)
Mimi pedig a következő mutatvánnyal nyűgözött le: Imád motorozni a
kutyamotoron, de persze még nem egyedül, fel kell tenni és tolni kell
rajta, nagy még neki. Mikor már elfáradt a derekam a nagy tologatásban,
és abbahagytuk, egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy odatolta a
kutyát a trambulin mellé, felmászott a trambulinra, és onnan próbált a
kutya hátára evickélni :)
Viszont hogy ne legyen bejegyzés panaszkodás nélkül, a kisebbik
zsenigyerek egy dúvad is, kő kövön nem marad a közelében. Eddig két
ivópoharát rontotta el (az egyik szivárogni kezdett, a másiknak eltört a
füle), mert folyton az asztalhoz csapkodja őket, valamint szinte minden
nap könyveket kell ragasztgatnom, mert valahogy gyakran éri őket
baleset. Lica idejében egyetlen eggyel sem történt semmi... Igaz, ekkora
korában nyilván kevesebb puhalapú gyerekkönyvünk volt még, de a
keménylaposak ugyanúgy több darabban kerülnek elő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése