Eddig panaszkodtam, hogy Lica a rajzoláshoz nem mutat túl nagy affinitást, hát íme a mai produkció, legalábbis szöveges kísérete (a művészi értéke azért nem volt túl magas): "Megmutatom, hogy tudok libát rajzolni. Itt a liba keze. Ez meg a szárnya, meg a másik szárnya" (hogy ez hogy fér össze a kézzel?) "Itt a liba feje, nyaka. Ez egy kicsi liba lesz, és az anyukája szopiztatja. Itt a nagy ágya a nagy libának, és itt a kicsi ágya a kicsi libának." Rajzol még valamit, mire megkérdezem: "És ez micsoda?" Értetlenül néz rám: "Hát egy vonal!"
Mindezt bal kézzel követte el, mondogattam mostanában, hogy míg Mimi jobbkezesnek látszik, Licáról még most sem tudom eldönteni, de sajnos gyanús a bal... De aztán áttért a szájjal rajzolásra, így nem tudtam további megfigyeléseket végezni...
Lica csattjait próbáltam betenni, ami ellen hisztizve tiltakozott. Próbálkoztam észérvekkel, hogy ha a szemébe lóg a haja, majd megvakul és nem lát semmit. Mire a sértődött kis színésznő csattberakás után elkezdett kóvályogni és siránkozni, hogy "Nem látok semmit!"
Mimi-sírás kommentálása Lica által: "Hullanak a Mimi szeméből a könyvek. A krokodilkönyvek"
Ma délután rámtört a halálos fáradtság, csak hevertem a gyerekek mellett, és próbáltam pihenni, amit persze ők nem vettek jó néven, és igyekeztek aktivitásra bírni. Lica végül feladta és gondoskodóan közölte: "Anya, betakarlak valamivel. Mondjuk a Mimi overáljával" Hát az ilyesmiért éri meg minden...
És mellesleg ma este átéltünk egy agyrázkódás-gyanút, Lica a dohányzóasztalon térdelő helyzetéből zuhant valami okból hátra, a feje hátulját ütötte be. Utána egy órán keresztül folyamatosan nyüszített, sírt, a fejét fájlalta, rátört az álomkór, aztán hányt egyet, és onnantól fogva jól volt. Így aztán átmeneti autóhiányunkat is figyelembe véve nem vittük kórházba, most békésen alszik, reméljük, semmi baja, és hogy senki sem kövez meg bennünket a gondatlanságunkért, csak ugye volt már egy-két tapasztalatunk a Heim Pál ügyelettel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése