Miminek szuper kézügyessége van, egészen elkápráztat bennünket! Már az sem volt semmi, hogy két hónapja is a kis pötyiket dugdosta, most meg Lica mágneses horgászjátékát kezeli nagy lelkesedéssel és teljesen profin. Ilyenről van szó:
Kb 15 centi az egész, 1 centis kis halakat kell kifogni a szintén picike mágneses horgászbottal, de Mimusnak ez meg sem kottyan. Bezzeg a neki való játékot, ahol kis figurákat kell kicsalogatni gombok megnyomásával, eltolásával, forgatásával, aztán visszanyomni őket, nem tudja használni, egyszerűen nem elég erősek a kicsi ujjai hozzá.
Úgyhogy van végre egy olyan játékunk, amiben egészen el tud mélyedni a kisasszony, sőt kettő, bár a másikat nem nevezném játéknak. Emó kapta a szakszervezeti karácsonyi ajándék csomagban, négy filcnégyzet (valószínűleg poháralátét eredeti funkciója szerint), amiben csillag alakban kisebb paralelogramma formájú filcdarabok vannak, amik kiszedhetőek. Poháralátétként nem túl praktikus tulajdonság, viszont Mimi imádja kinyomogatni őket, és első alkalommal öröm volt nézni a felismerést az arcán, amikor a kinyomott darab helyén kibukkant a négyzet másik oldalán az ujjacskája :) Ezekkel az izékkel is leül napjában párszor, és tízpercekig elszöszöl vele, csak győzködjük este visszadugdosni a lakásban szanaszét heverő apró darabokat.
Lehet egyébként, hogy minden ekkora gyerek ilyen ügyes, csak amelyiknek nincs testvére, az nem jut hozzá ilyen pirinyó darabokat tartalmazó játékokhoz?
Azt hittem, a mindennapi élet addig igazán nehéz, amikor még két aprócska gyermeke van az embernek, de kiderült, az is tartogat kihívásokat, amikor már mindkettő jár. Pelenka- és bébiétel vásárló utunkon Lica legjobban a gyerek bevásárlókocsit szokta élvezni, de tegnap már eljutottunk odáig, hogy ahogy Mimi meglátta, ő is követelt magának egyet. Úgyhogy a két gyerek tolt egy-egy kocsit, én toltam az óriási testvérbabakocsit, szedegettem fel, amiket Mimi lesodort a polcokról, és csitítgattam őket, mikor összevesztek azon, ki melyiket tolja, és kiébe pakoljuk a polcról leemelt termékeket. Elég feltűnő jelenség voltunk, azt hiszem...
Korábban nem akartam leírni, mert háromnapos csodának tartottam, de már vagy három hete tart a forradalmi fejlemény Lica gyümölcsevési szokásaiban: végre a banánon és almán kívül hajlandó megenni a mandarint is! De kizárólag akkor, ha közben énekeljük neki: "Mendegél a mandarin, ez bombajó, ez bombajó!" :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése