Egy hétvége Marciék jegyében. Hát ha már Marci állítólag minden nap Licáról álmodik, és csakis Licát akarja meghívni a születésnapjára, akkor ideje is volt egy ilyennek.
Szombaton vasútmodell-kiállításon kezdtünk, aztán ebéd után persze nemalvás a nagyok részéről (óraállítás előtt különösen rossz taktikának tűnik...), a délutáni kerti buli után meg, ha már úgyis rábeszéltük Beniéket, hogy sokkal jobb nekik a kertünket ásni másnap, mint korán kelve túrázni menni (nem is kellett őket nagyon győzködni), arra jutottunk, hogy arra a kis időre Marcinak kár hazamennie, úgyhogy nálunk aludt. Nem is volt olyan vészes ahhoz képest, hogy három gyerek, bár a vacsoránál egyszerre kielégíteni minden igényt azért kihívást jelentett, na meg az altatás is, mert Marcinak "mindig ki akartak nyílni a szemei" (vagy a bugyirózsaszín Lica-pizsama zavarta, amit jobb híján ráadtunk? :)). Végül már azt kérte, hogy Emó kísérje haza őt, majd ő mutatja az utat :) Aztán végül csak elaludt, és szegény kelhetett a Mimi-pacsirtára hajnalok hajnalán. Bár megállapítottuk, hogy mekkora csoda történt, Mimus fél 8-ig is hajlandó volt aludni.. Kár, hogy az új időszámítás szerint...
Aztán jött csak a neheze, egész napos fűültetés és fatuskó kiásás, amiből mindenki kivette a részét, még a gyerekek is buzgón ástak, gereblyéztek és gilisztát gyűjtöttek, miközben a felnőttek például bútorlapból szerelt sílécekkel a lábukon tapicskolták golfpályává a talajt. Volt mit lemosni magunkról utána... Aztán holnap végre hétköznap jön, ki lehet pihenni a fáradalmakat! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése