Ellátogattunk
ma a tejtesóékhoz átadni az utolsó adag tejcsit, a vendégeskedéssel próbálván
kompenzálni a szomorú eseményt, hogy bezárt a tejcsárda. Sajnos Lalából csak
keveset láttunk, mert többnyire aludt, de Márk nagyon aranyos volt. Igaz,
Gyöngyi mondta, hogy érkezésünk előtt azt kérdezgette aggódva, hogy ugye Lici
nem fogja elvenni az autóit, és persze elvette, de azért megoldódott ez a
konfliktus is. A kedvenc részem az volt, mikor Gyöngyi Lalával volt elfoglalva
a másik szobában, Márk pedig percenként szaladt hozzá tudósítani: „Anya, ő már
tud ülni!”, „Anya, neki már van foga!”, és még vagy ötféle egyéb változattal.
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése