Úgy érzem, Mimi felnőtt! Nincs már pici babánk... Már azon frissiben
írtam, hogy mennyire megváltozott egy csapásra a fordulástól, és ez
azóta is tart. Ide-oda fordul, tolat, mocorog, nyújtózkodik, mindent
megvizsgál, egyszeriben passzív szemlélőből aktív, érdeklődő részese
lett a világnak. Ő is és én is jobban érezzük így magunkat, de az a pici
részem, aki a féléves bejegyzésben leírta, hogy legalább sokáig lesz
még pici babánk, ha nem is szomorkodik, de máris nosztalgiázik... No de
hátha lesz még részünk benne :)
Lica-mondásokat rég írtam már, de mostanában csak szalonképtelen
témájúak gyűltek valahogy. Úgyhogy csak saját felelősségre olvasni!
Egy szolidabb verzió: "Az a terve a Licának meg a Szusznak, hogy együtt pisilnek. Neked az a terved, Anya, hogy a Mimit fogod."
És egy durvább: "Puki jött a Miminek a pelusba. Szerencsére nem kaki. Csak kakiszerű puki"
Ez meg csak azért kapcsolódik ide, mert a wc-n trónolva született ez a
szónoklat: "Ehetek abból, amit a Mimi eszik. Mimi megengedte, hogy a
Lica egyen belőle. Mimi olyan aranyos, ő nem irigy. Most már a Lica sem
irigy, nem undok most. Megengedi, hogy most játszhat azzal a Mimi meg az
Anya"
És egy a fentiektől teljesen független, egész egyszerűen csak irtó
cuki mondás, miközben Lica bucizott Mimivel: "Összeillenek a fejünk!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése