Még mindig nem tudok másról áradozni, mint hogy ezzel a kis felnőtt
Mimikével milyen szuper az élet manapság! Ő is boldog, játszik egyedül,
kacag a tesókáján, többnyire nagyokat alszik egyszerre a tesókájával (na
jó, ehhez néha kell egy kis rásegítés, ebéd előtt egy órával már nincs
elalvás, de nem is bánja, és így egyhuzamban többet lehúz mint előtte
egész nap összesen), és ezzel én hirtelen úgy érzem, hogy több a
szabadidőm, mint valaha. De persze mivel a csajszi ilyen bűbájossá
változott, hiába lenne el szinte egész nap egyedül, úgysem bírok
elszakadni tőle :) Egy ismerősöm valaha azt mondta, hogy jók ezek a
gyerekek, de úgy féléves kortól, amikor már lehet kezdeni velük valamit.
Akkor ezt kicsit zokon vettem a három hónapos Licával, akivel igenis
úgy éreztem, hogy lehet kezdeni valamit (valószínű akkor még nem zavart,
ha pl. egész nap magának követel, mert nem követelt egy másik gyerek
is), de most úgy érzem, azért mégis lehet ebben valami. Már csak az
evésre kéne rászoknia a kisasszonynak, és akkor tényleg beköszöntene az
aranykor.
Lica pedig ma 26 hónapos (ezt már kiszámolni is nehéz volt). Örök
téma szokott lenni, hogy a gyerekek mekkora korukig hisznek a Télapóban /
Jézuskában / gólyában, nálunk ennek a korai változata az, hogy meddig
hisz abban, hogy egy Szusz van? Ma kicsit (na jó, nagyon) kezdett
meginogni ez a hit, mikor rábukkant arra a fiókra, amiben a pót-Szuszok
lakoztak (most már múltidőben, Emó mindig is mondta, hogy nem jó az a
hely). Sikerült olyan gyorsan becsuknom a fiókot, hogy legalább csak
egyet talált meg, nem mind a kettőt, majd levágtattam a földszintre, és
az ottani ügyeletes Szuszt gyorsan bevágtam a szennyesbe, úgyis ráfért
már. Na de ezek után Lica azzal jött utánam, hogy "Hol a másik Szusz?"
Valahogy kimagyaráztam, hogy ez az, csak megfürdött, miközben az apja
elítélő pillantásokkal bombázott, hogy miért hazudok a gyereknek (de ki
akar három Szuszt előkeresni minden alváshoz meg utazáshoz?). Azt
hittük, az ügy el van simítva, mikor aztán vacsinál megszólalt: "Ez nem a
Lica Szusza!" Aztán viszonylag gyorsan megváltoztatta a véleményét, de
hogy meddig verhetjük még át? De most egy hétig tényleg csak egy Szusz
lesz, hacsak el nem felejtjük holnap bepakolni, amiről Lica már
előzetesen kifejtette a véleményét: "Megengedem, hogy a Szusz is menjen a
Balatonra. Nehogy itthon maradjon, mert akkor bajban lennénk!"
Úgyhogy most bő egy hétre búcsúzik Mimi, Lica és a Szusz! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése