2012. február 27.

Lica szokott néha fagyit kapni desszertnek, ha szépen megeszik mindent (na jó, nem biztos, hogy csak néha, és nem csak ő, hanem Mimi is). Mindig elhangzik, hogy ha sok fagyit eszünk, megfájdul a torkunk, és egy idő után mondom, hogy még három kanál mindenkinek, aztán eltesszük. Tegnap este is kapott, és nem is igazán felügyeltük, így ehetett volna amennyit akar. Ehhez képest ő elmondta Szusznak, hogy "Ha sokat eszünk belőle, Szuszi, akkor megfájdul a torkunk!", aztán elkezdte számolni, hogy "Egy a Szuszinak, egy a Licának, kettő a Szuszinak, kettő a Licának...", és ha nem is háromnál, de ötnél szépen letette a kanalat, és közölte, hogy eltesszük. Ki látott már ilyen angyal gyereket?

(Egyébként érdekes volt figyelni, hogy így, hogy több idő eltelt evés közben a számok között, nem tudta, hogy mondjuk négy után az öt jön, hanem újra végig kellett számolnia egytől. Úgyhogy noha megszámolni dolgokat tud tízig - bár nem mindig hibátlanul -, de azért csak egy betanult vers számára még a számok neve. Háromig uralja teljesen őket, mert három valamire ránézésre meg tudja mondani, hogy három, néha a négyre is, nem kell végigszámolnia)

Aki esetleg aggódott az anyai válságom miatt, természetesen nem tartott sokáig, jót tett például, hogy a múlt heti játszóházazáskor Lica egész jól elvolt Dóriékkal és a személyzettel, így én két órát szinte zavartalanul csak Mimivel játszhattam, ami kicsit csökkentette a lelkiismeretfurdalásomat. 

Tegnap túrázni voltunk, és megállapítottuk, hogy Mimi valószínűleg hamarabb fog végiggyalogolni egy teljes túrát, mint a nővére. Míg Lica azért nyafogott, hogy vegyük fel, Mimi azért, hogy hadd menjen a lábán :) És ma már sétálni is úgy indultunk neki, hogy jó darabig csak Licát toltam a testvérkocsiban (ami elég ciki), Mimi pedig jött a lábán, csak azért tettem be végül, mert a forgalmas úton nem mertem így átmenni vele. 

A napsütésen kívül még egy dolog miatt van több kedvem sétálni menni most, mint eddig: Mindig úgy indul, hogy felöltöztetem a gyerekeket, Lica nyitja az ajtót, kimennek, és amíg én még a babakocsival bajlódom bent, Lica megfogja Mimi kezét, és óvatosan lesegíti a lépcsőkön. Hát van ennél cukibb dolog a világon?