2016. február 1., hétfő

Félévi bizi

Sokat nem lehet róla értekezni, elég egyhangú... Még csak szöveges értékelés van, az sem egyedi fogalmazvány, hanem megint feleletválasztós. Licának mindenből a maximum van aláhúzva, amit pár esetben megint kétkedve fogadok (elsősorban erre gondolok: "a közösségi munkát ötletekkel segíti"). Viszont dicséretet kapott matekból, magyarból és környezetismeretből (tehát gyakorlatilag minden normális tantárgyból, mert az angol külön van értékelve, de abból is maximális a teljesítménye. Egyébként tényleg elképesztően sok mindent tud, ért). Lica azzal szeret dicsekedni, hogy nem is volt annyi hely a kitöltendő résznél, hogy kiférjenek a dicséretes tantárgyai.
A bizonyítványosztás örömére két esemény is történt: Egyrészt kiesett a nyolcadik tejfog. Eddig négy vasfog nőtt helyettük, így jelenleg 3 helyen lyukas a mosoly. Hogy ez hogy jön ki? A négy felső helyett két óriási fog nőtt, nem tudjuk, hogy az elsők vagy a másodikak akarnak lenni, de közöttük egy olyan kicsi rés van most, ahová egy sem fér el, nemhogy kettő, fogalmunk sincs, mi fog ezután történni.
A másik nagy esemény a hajvágás volt. Lica azt mondogatta már régen, hogy ha már a popójáig ér a haja, akkor levágathatjuk vállig. Szerintünk még nem ért popóig, de szerinte már igen, így elbúcsúztunk a kócos sörénytől. Azért a fodrásznál égetett egy kicsit bennünket: mikor kérdezte a fodrász, hogy hogy lehet a befont haja ilyen gubancos, azt mondta, hogy Apa nem nagyon szokta kifésülni reggel. A fodrász próbált megértően bólogatni, hogy persze, mert nem akar fájdalmat okozni, mire Lica rávágta, hogy nem azért, hanem mert mindig sietni kell. Hát igen, ilyenek a nagycsaládos reggelek...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése