Sao Miguel másik ikonikus látnivalójához, az ikertavakhoz látogattunk el. Ezek is kétszínűek, mint Flores-en, ráadásul ezeket egy lyukas híd választja csak el egymástól, tehát valójában összeérnek, így még kevesebb magyarázat van a dologra.
De a kettő között említést érdemel még útközben az elhagyatott luxushotel is, ahová természetesen tilos bemenni, de ezt természetesen senki sem tartja be. Ez annyira érdekes volt, hogy utána kellett néznünk a történetének: megépítettek egy ötcsillagos óriáshotelt tökéletes kilátással majd 10 év alatt, és ezután ébredtek rá, hogy itt mindig esik az eső és köd van, így szépen csődbe mentek...
Utolsó program a forró óceáni strand volt, ahol elvileg hőforrások bugyognak a víz alatt. Mivel volt vagy 40 fok, a szóban forgó helyen belelógatva a kezünket a vízbe pedig szokásos jéghideget tapasztaltuk, hamar fellázadtunk, és követeltük a távozást túravezetőnktől. Pedig egy csomó ember ott volt valamiért, és a tripadvisor-on ellenőrizve azt találtuk, hogy a lelkes értékelők szerint ez a sziget legfőbb és kihagyhatatlan élménye. Szóval lehet, hogy rosszul döntöttünk, az is lehet, hogy kicsit kezdtünk belefáradni a sok kalandba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése