Bálnalesre mentünk Pico és Sao Jorge sziget közé. Izlandon már voltunk, olyan hajóra számítottunk, mint ott, ehhez képest apró felfújt motorcsónakkal mentünk, nyeregszerű ülésekkel és kapaszkodóval. Dusa miatt egy kicsit próbáltak is lebeszélni bennünket, de nem volt semmi gond, még el is aludt a nagy kapaszkodás közben. A bálnákból kevesebbet láttunk, mint Izlandon (de azért a kifújások és néhány „deep dive” is volt), de Lica azt nyilatkozta, mielőtt akár egy is felbukkant volna, hogy neki még bálna nélkül is tökéletes, csak a száguldás miatt. Aztán pár óra múlva már kevésbé volt lelkes, elkezdett károgni, hogy biztos le fogjuk késni a kompot, és ebből a morgásból már semmilyen csoda nem tudta kizökkenteni. Pedig egy hatalmas teknős is elúszott mellettünk, de a koronát az egészre a körülöttünk ugráló delfinraj tette fel.
Száguldás:
A kompot persze nem késtük le, így miután oda-vissza megtettük már a Faial-Pico távot motorcsónakkal, még egyszer komppal is átszeltük. Új szigetünkön megnéztünk egy lávabarlangot (vezetős, de világítatlan, zseblámpás túra, kiépítetlen barlangban, de a láva gondoskodott róla, hogy jól járható legyen az alagút), aztán elfoglaltuk újabb hatalmas apartmanunkat, ahol az óceánpanorámát szemlélve lehetett szobabiciklizni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése