8 hónapos jelentés a kis Mimuról, mielőtt a
keresztapukája reklamálni kezd, hogy miért nincs már :)
Súlyról, hosszról majd jövő
héten tudok beszámolni, de az evésmennyiség alapján nem lehet sok... Mivel nem
szeretném, ha húsz éves korában is szopizna, de még kevésbé azt, hogy ne egyen
mást, kissé beszigorítottam: ezentúl csak napi háromszor van szopi, tízórainál
és uzsinál nincs, hogy legyen legalább némi esély, hogy utána ebédnél, vacsinál
eszik szopi előtt valami mást is. Egyáltalán nem reklamál, de sok hatása sincs:
továbbra sem eszik meg szinte semmit, a babakajákat egyáltalán nem, és másból
sem igazán, most akkor napi öt szopi helyett napi háromból él. Komolyan rémálom
minden evés, utálja az egészet, és ezt tetézi, hogy Lica viszont irtózatosan
lassan eszik, így szegény Mimi egy órát szenved ott velünk az etetőszékben
étkezésenként. Vizet inni viszont nagyon szeret, még ha sok mellé is megy, de
azért sok a pocakba is, csak hát ettől nem fog megnőni.
Azért ha nézem, melyik
ruhákba nőtt már bele, nem nagyon értem a dolgot, mert olyanokat veszek elő
neki, amit egy hónapja raktam ki Licáéi közül, igazából a végtagjaik hosszától
eltekintve a többi méretük elég hasonló, lassan nem tudom követni, mi kié.
Mozgás terén a lényegről
folyamatosan beszámoltunk, most már tökéletesen ül, tökéletesen mászik,
elkezdett lépcsőzni (jaj!), és néha sikerül állásból le is ereszkednie,
valamint tennie pár kapaszkodós lépést a kanapé mellett. Beszédben a bababa,
bebebe, mamama megy továbbra is, meg néha a "nem" (de azért még nem
értelemszerűen).
Végre van napirendünk,
legalábbis hétköznaponként, 8 hónap alatt eljutottunk idáig! Délelőtt kb. 10-kor
alszik egy fél órát, délután meg miután Licát elaltattam, általában le lehet
tenni őt is, és alszik vagy másfél órát, kivéve, ha Lica hamarabb kel, mert
komolyan arra is felébred, ha a szemét kinyitja valaki, ugyanígy van ez reggel
is. Estére azért már nyűgös szokott lenni, sok még neki 4-től 9-ig, de hát ezen
nem nagyon tudunk segíteni.
Kedvenc játékról nem nagyon
tudok beszámolni, viszonylag jól eljátszik magában is (de csak ha a szobában
vagyok), de nincs kitüntetett kedvenc, bár ha Lica szülinapjára kapott
szerszámpadját eléri, onnan mindig a csavarhúzót veszi ki :) Én továbbra is úgy
érzem, elfelejtettem, mit lehet egy ekkorkával játszani, vagy csak nem kötik le
azok a dolgok, amik Licát, pl a könyvnézegetés, így eléggé rosszul érzem magam,
hogy ha nagy néha Lica hagy időt, hogy Mimivel foglalkozzam, nem tudom eléggé
feldobni semmivel :( Viszont az újonnan szerzett mobilitást nagyon élvezi,
különösen az udvaron, mindent fel akar fedezni, ha egy percre nem nézek oda,
már a teraszon terem (három lépcső), és sajnos mindent meg is akar kóstolni.
Szerencsére a testvéri
szeretet továbbra is dúl, Mimi általában kacagással jutalmazza Lica minden
produkcióját, Lica pedig mindenbe próbálja őt bevonni, fel is háborodott ma,
mikor mondtam, hogy ha Mimi nagyobb lesz, mi mindent tudnak majd együtt
játszani, hogy de hát már most is tudnak. Rögtön fel is díszítette Mimit a
fiókból előrámolt karkötőkkel, majd kijelentette, hogy "Csicsás
Mimi!" De azt hiszem, Licától a testvéri szeretet legnagyobb
megnyilvánulása ez: "Ez egy közös Szusz! Te is játszhatsz vele, Mimuska!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése