Miminek végre kikandikál a harmadik foga
csücske, úgyhogy fogjuk az előző napok borzalmait ismét erre. Sajnos a
foghelyzettel még nem voltam tisztában, amikor az események zajlottak, így nem
voltam túl megbocsátó, mikor tegnap este elérkezett a totális mélypont. Pedig
már kora délután is azt hittem, hogy ennél nem lehet rosszabb: ultra hisztis
nagyobbik, náthás, állandóan csimpaszkodó, minden falat étel láttán síró
kisebbik... De amikor ennek a kisebbiknek úgy tűnt, még az alvásigénye is
kisebb, mint az enyém, mert 3/4 11-ig vígan mulatott (pedig egyébként napközben
nem éreztem, hogy különösebben élvezné az ébrenlét bármely pillanatát), és
reggel 6-kor már reklamált, na az már tényleg sok volt! De ma egész mosolygósan
telt a nap (bár az evés ma sem ment, az étvágyfokozó szirup csoda sem tartott
három napnál tovább), úgyhogy a vártnál könnyebb volt felejteni.
Hogy Lica hónapfordulóiról se feledkezzünk
meg, ma 29 hónapos a nagylány! Neki már nem tudok részletes havi fejlődési
beszámolót írni, de ma véletlenül pont megmértük, így ennyi adat azért van:
súlya ruhástól pontosan 11 kg.
És akkor legyen mára is egy kis "mivel szokott szórakozni"
szösszenet, szintén Mimis: egy csomó mondókát úgy mond, hogy ahová csak lehet,
Mimit helyettesíti be, pl:"Húsz forintért tarka Mimi, tízért fehér Mimi
jár, törzs-vevőknek 5 forintért kapható a Mimi már. Mimi-tár! Mimi-tár!
Mimifülű Aladár!" Vagy: "Hogyha volna egy tál Mimim, megenné a
Mimikém" És még egy: "Korán reggel ritkán rikkant a Mimi" Erre
mondhatnám Lica-stílusban, hogy "Héka, ez hamis, mert gyakran
rikkant!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése