Mostantól fogva ez Dusa beceneve, már nem lehet azt mondani stílszerűen, hogy előfordul, hogy átfordul, hogy visszafojtott lélegzettel kell lesni, hogy átlendül-e (vagy éppen fújni van az embernek kedve, hogy sikerüljön). Itt kérem, előre megfontolt szándékkal elkövetett professzionális forgásgyakorlatok kerülnek kivitelezésre. Még egy háromelemű gurulószámot is láttunk már! Lassan értelmét veszti a "hasra/hátra teszem le" kifejezés, aminek a következménye, hogy a lakás minden pontja elkezd tejben úszni a sok bukásnak köszönhetően.
És ami a legnagyobb örömöm: végre a lábát is megtalálta, ebben szerintem erősen le volt maradva, pedig ez a legcukibb babapóz, amit el tudok képzelni:
Naivan úgy képzelem, hogy most egy nagyon idilli időszak következik: kinyílik a világ, nem kell minden pillanatban nekem szórakoztatnom, mert eléri, amit akar. Optimista kivetítésem szerint a felállásig élünk ekkora harmóniában: emlékeim szerint az a következő megpróbáltatás, amikor már fel tudnak állni, de leereszkedni nem, és mindig a nyomukban kell lenni, mert életveszélyesek. Addig igyekszem sok blogbejegyzést írni, mert nagyon rá fogok érni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése