A családtagok különböző sportágakban nyújtottak extrém teljesítményt:
Apa és a csajok: túrázás
A túratervbe beépített, ám nem létező kisvasút-járat miatt kb 19 km, rengeteg emelkedővel és éjjel 11-es hazaérkezéssel
Anya: tortasütés
Egy szülinap két felvonásban három tortával (végül mégsem kaptam segítséget a várkastélyhoz, a Dusival való függőágyban bohóckodás vonzóbb programnak bizonyult):
Az első kettőt a családi bulin jórészt eltüntették a felnőttek, a csodavárból meg persze szinte semmi sem fogyott a gyerekzsúron (pedig a szülőknek hazaküldve aztán pozitív visszajelzések érkeztek). Emó videóra is vette a fogadalmamat, hogy nem strapálom magam többet semmilyen tortacsodával semmilyen gyerekzsúrra. A Mimi szülinapján bevált túrórudi-tortára vagyok ezentúl hajlandó, kéthetes gyermek mellett is elkészíthető, bármilyen formában (még villanyoszlopot is vállalok), és soha nem volt még semmi ilyen népszerű, mint ez:
Dusi: alvás
Mégpedig a pozitív extrém irányba! (na jó, magához képest extrém). Péntektől (Apa itthon volt, úgyhogy már az is hétvégének számított) hétfőig több egy-másfél órás alvási etap is előfordult! Nagyon szokatlan élmény volt, még így is, hogy közben itthon volt a család plusz vendégek, és volt tennivaló, tehát nem csöndben és nyugalomban telt az idő. Mivel a hétköznapok visszatértével a fél órák is visszatértek, a csend és nyugalom kipróbálása még várat magára.
A motollás bejegyzésből kimaradt, hogy a sok forgás egyben azt is jelenti, hogy már velem kettesben is hajlandó forogni. Ezek közül az első kettő olyankor történt, amikor éppen zuhanyoztam, ő meg kukkolt befelé. Már épp nekiláttam volna kiszámolni ennek a valószínűségét, amikor elkapta a gépszíj, és már bárhol-bármikor :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése