Az eset még
tegnap történt, de a mai naphoz illik témáját tekintve:
Békésen
üldögélünk itthon, mikor megszólal a kapucsengőnek az a hangja, amit akkor
hallat, ha valaki odalenn a kódunkkal bejön a bejárati ajtón. De hát mindenki
idehaza van, rajtunk kívül csak pár családtag tudja a kódot (de róluk sem
feltételeztük, hogy megjegyezték :)), és ők is mindig felcsöngetnek, különben
sem szoktak bejelentés nélkül érkezni, de azért várunk pár percet, hátha mégis.
Mikor senki sem jelent meg, rögtön írtunk a ház levelezőlistájára: nézzék
vissza a kamerás felvételeket, ki lopta el a kódunkat és garázdálkodik a
házban? Szombat este lévén választ nem kaptunk, szerencsére! Ugyanis mikor két
óra elteltével a koszos pelusokat indultam levinni a szeméttárolóba, egy jó
nagy mikuláscsomagot találtam a kilincsünkre függesztve! Szóval valamelyik
nagyszülő játszott vicces kedvű Mikulást! Gyorsan újabb levél a levlistára: nem
kellenek a kamerafelvételek! Aztán ezt meg is bántuk, miközben próbáltuk a
módszerből és a csomag tartalmából kikövetkeztetni, ki is lehet a tettes.
Egyszerűbb lett volna a kamerán megnézni! Végül azért csak rájöttünk
(legalábbis azt hisszük, mert töredelmes beismerő vallomást nem sikerült
kicsikarnunk), és felhívtuk Kati nagymamit, hogy megmondjuk: örülhet a Télapó,
hogy nem körözi még a rendőrség!
Ma reggelre
aztán a mi télapónk is megérkezett:
Lica örömmel
ismerkedett a zsákmánnyal, nem tudjuk, sikerült-e a csomagoláson át a csokiig
is eljutnia, de ha igen, gondolom, jól megalapoztunk egy csokoládé-allergiát,
de akkor nem tudom, hogy bírja majd ki az apja, hogy nem tömheti édességgel a
gyermekét...
A kalóriákat
az uszodában igyekeztünk ledolgozni, ahová ezúttal oda is találtunk, épp csak
Lica fürdőbugyiját hagytuk otthon. Úgyhogy nem volt olcsó a dolog, de most már
két fürdőbugyival dicsekedhetünk, ráadásul a sok pénzért a kőbányai uszodánál
kicsit elegánsabb környezetben szelhettük a habokat:
Licát ez
persze hidegen hagyta, most is bedobta az úszás közben ujjszopizós figurát:
Délután-este
még egy társasjátékparti is belefért a jól sikerült hétvégébe, az idillt
viszont kissé rontotta az esti két órás altatási procedúra. És nem ez volt az
első eset a héten, pedig eddig a mintaszerű elaltatásokról voltunk híresek. De
hogy ne negatívummal zárjuk a hetet, legyen még egy videó Lica manapság
szokásos kommunikációs formájáról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése