Hát persze, hogy nem jelentkeztünk újabb híradással a
helyszínről, az itthoni életbe visszacsöppenve pedig eléggé magukba
szippantottak bennünket az események (írni kellene már azokról is), úgyhogy
csak egy vázlatos lista, mit is láttunk még Barcelonában:
- 2. nap délután: Sagrada Familia és még inkább a tövében levő játszótér
- 3. nap: Diadalív, Parc Ciutadella és az állatkert, majd kimerült alvás a strandtól 100 méterre (mármint Anya és Mimi számára, Lica eközben fenyőtűkkel szurkálta az alvókat, mindeközben békésen csordogált ránk a gyanta), és végre strand! Mimi részéről természetesen: „Ez nem tetszik!”, Lica viszont pancsikolt, hullámlovagolt, valamint ő volt a híres kagylóvadász is
- 4. nap: Montserrat: a kolostoron kívül a környező hegyekben is tettünk egy kis túrát, sajnos a csúcsra nem jutottunk fel, addigra lemerült Lickában az elem, de addig nagyon sokat gyalogolt. A lányok megtanultak spanyolul köszönni és elköszönni, és ezt boldogan gyakorolták minden arrajárón (magyarul nem megy ilyen jól). Aztán csodálkoztak, hogy a zsúfolt városban nem működik a varázsszó és a kutya sem köszön vissza.
- 5. nap: Augusztus 29-et csúszdaellenes világnappá nyilvánítjuk, mert sem a hülye találmányok múzeumában, aminek az volt a fő vonzereje, hogy a két szint között csőcsúszdán lehet(ne) közlekedni, sem a nagyon messzi Parc Diagonal Marban, ahová jórészt a csúszdás domb miatt zarándokoltunk el, nem lehetett csúszni felújítás miatt. De legalább ismét strandoltunk egy jót (legalábbis a két éven felüliek). A lányok nem sokkal éjfél körül aludtak el...
- 6. nap: Ez sem a mi napunk volt, ezúttal az esővel gyűlt meg a bajunk, rövid úton (na jó, az információs központ kisfilmjeinek hússzori megnézése után) menekülőre fogtuk, vonatoztunk egy jót oda és vissza a Collserola parkba. Nem adtuk fel, délután a Monjuic-en próbálkoztunk, de az olimpiai stadion (lényeg: két fekete kismacska) és a kaktuszkert sötétben és esőben való megtekintése után távoztunk.
- 7. nap: Mindent pótoltunk, ami tegnap elmaradt, és még a vidámpark is belefért: a túrát megtettük visszafelé, és este megcsodáltuk a zenélő szökőkutat, ami a lányokat megint táncolásra fakasztotta.
- 8. nap: Az idevágó képeink sajnos mind elvesztek, pedig bemutatnák, hogy végeztek fizikai kísérleteket a lányok a természettudományi múzeumban, és hogy minden nyűgöt és fáradtságot leküzdve csak kipipáltuk a lista utolsó kötelező látnivalóját, a Güell parkot is.
- 9. nap: Hajnali menet a reptérre, a Ramblán csak az elmúlt éjjel hősei dülöngélnek rajtunk kívül... A már ismerős küzdelem a gépen: Mimi kontra biztonsági öv: ezt a csajszit semmivel nem lehet korlátok közé szorítani. És végül várt az édes otthon és a bevarrandó ovis jelek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése