Kórházi napok - még mindig Anya elmesélésében

A kórházban 6 ágyas kórterembe kerültünk, ahol majdnem csupa lánybaba volt. De Cilike volt a legszebb! Egész nap Anyával egy ágyban aludtál, ezért Anya nem aludt túl sokat... Na jó, nem csak ezért... A többi babák a kis ketreceikben aludtak, de ez nekünk nem ment, úgyhogy úgy döntöttünk, ráérünk még a szigorral otthon :)
Volt sok-sok látogatónk, akik rengeteg ennivalót hoztak. Eljött Jutka nagymami

és Misi nagypapi,

Kati nagymami,

Zita nagynéni,

Beni nagynéni,

Gergő nagybácsi és a kis Marci unokatesó, Robin nagybácsi (róluk sajnos nincs kép), Tatabányáról Róza,

Marek, Vili és Kriszta,

na meg Flóri bácsi.

Apa meg ott volt velünk, amikor csak lehetett.

Azért legyen Anyával is egy kép (életed első fürdijéről jövet):

A telefon is folyton szólt, dőltek a gratuláló sms-ek és hívások. Mindenki nagyon örült Neked! Alig győztük osztogatni az időpontokat Hozzád a rajongóknak! :)
Azért vágyódtunk már nagyon haza, mert ott bent kicsit kényelmetlen volt az ágy, nagyon meleg volt, és főleg mert Apa nem lehetett velünk éjszaka. De mivel olyan ügyi voltál, s szépen gyarapodtál, meg be sem sárgultál, 3 nap után hazamehettünk. Még egy vérvételt kellett túlélni, ami nem volt nagyon fincsi, aztán szabad lett az út! Apa behozta a mózeskosarat, szépen felöltöztünk, és uzsgyi be az autóba! 

Itthon nagyon szép meglepi várt Aputól: üdvözlő felirat, sok-sok virág és nagy tisztaság. Nagyon meghatódtunk! Anya sírt is egy kicsit.

De azóta már más szokott bömbizni...