Mozgalmas nap volt, délelőtt Marci volt látogatóban, délután pedig Heni
és Alfi baba, na meg a szüleik, és Zoliék, akik most kaptak egy tömény
dózist a gyerekes létből, kíváncsiak leszünk, ezek után ők mikor
vállalkoznak rá :) Pedig a négy gyerekből kettő nem sok vizet zavart,
viszont a nagylányok! Heni azzal kezdte, hogy a lenti szoba egész
berendezését áthordta a nappaliba, meg is jegyeztem, hogy milyen jól
feltalálja magát idegen terepen is, de a szülei azt mondták, hogy ez nem
a társaság, hanem a játékok szeretetére utal :) Lica sosem szokott így
ráugrani a játékokra idegen helyen, mondjuk ő még a saját
játékosládájánál sem veszi a fáradságot, hogy letúrjon az aljára, csak
az létezik, ami látszik is (úgyhogy néha fel kell kavarnom :)) A csajok
aztán áttették székhelyüket az emeletre (épp mikor úgy döntöttem, Mimit
ott fektetem le, hogy nyugta legyen. Így aztán ő végig ébren vészelte át
a vendégeskedést, de hát a nappali nemalvás amúgy is az erőssége). Mi
csak a kis talpacskák hangját hallottuk a fejünk felett, ahogy fel-le
száguldoznak, néha egy-egy puffanást, egy idő után pedig azt, ahogy Heni
ezt ismételgeti: „Szólj Apának, légyszives!” Kiderült, hogy bezáródott
Lica szobájába az ajtórács mögé. Engem lenyűgözött ez a fejlett
gondolkodásmód, ahogy higgadtan megpróbált küldöncöt meneszteni, hogy
megmentsék, csak hát a küldönc nem kooperált...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése