Úgy tűnt, kivételesen nincs semmi programunk hétvégére, már kezdtük is
furcsán érezni magunkat, aztán szombat hajnalban abban a kis időben,
amíg a család többi része még aludt, átfutottam az ismerősök új
blogbejegyzéseit, így aztán olvastam is egy tuti tippet: irány a
Gyereksziget! Volt állatsimogató, labirintus, játszóház, frizbiző
kutyák, na meg ugrálóvárak minden mennyiségben. Lica eleinte
idegenkedett tőlük, de aztán amikor mi már a kijárat felé vettük volna
az irányt késő délután, elkezdett visszafelé ráncigálni, hogy ő bizony
ugrálni akar, így végül egy piciknek való várba be is ment, és ott
teljesen bevadult, főleg az oldalsó hálónak szeretett nekiugrálni, és
onnan incselkedni a kintrekedt felnőtteknek. Elsősorban idegeneknek,
akiknek a saját gyerekükre nem is hagyott időt, annyit huncutkodott
velük, mi le voltunk ejtve... Végül záráskor a várkastély leeresztése
vetett véget a mókának. Miminek pedig az összes attrakció közül
leginkább a szopisátor tetszett :) (Továbbra is vallja, hogy ez az evés
egyetlen módja, az új kísérlet, a krumpli ismét fulladozási rohamokat
eredményezett :( )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése