Most vár hivatalosan is boldog 2. szülinapot, Licóka!
Ám a szülinapi eufória elmúltával most egy depressziós bejegyzés következik, főszerepben Mimivel.
Lica ma a nagyszülőknél töltötte a napot,
gondoltam, jó is így, a Lica-ünneplés után jár Miminek is egy saját nap.
A kisasszony azonban gondoskodott a meghitt, kacagós babanap
ellehetetlenítéséről: délelőtt felváltva aludt és hisztizett, délután
már csak hisztizett... Persze mikor a nagyszülők hazahozták Licát, 10
percre kisangyal-jelmezbe bújt, de aztán folytatta tovább, már csak
azért is, mert addigra őrült fáradt volt, ám ez nem akadályozta meg
abban sem, hogy este 10-ig ne legyen hajlandó aludni, csak üvölteni. Én
pedig szégyenszemre odáig jutottam, hogy kijelentettem, rettegek holnap
egyedül (pláne hármasban) maradni a gyerekemmel. Úgyhogy most meg vagyok
győződve róla, mennyire rossz anya vagyok, fogalmam sincs róla, hogyan
kellene boldoggá tennem a kisebbik gyerekemet, mert rá mindig a
figyelmem maradéka jut csak, sosem fog megtanulni semmit, ugyanakkor meg
Licát arra nem tudom megtanítani, hogy egyedül játsszon, sosem lesz
szobatiszta, stb, stb :(((((((
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése