Bár azt nem értjük, miért pont a Geiranger-fjord a Világörökség része és nem a száz másik ugyanilyen szép, de kajakozni kiválóan lehet rajta. Óriási kétszemélyes kajakokkal mentünk, a bérbe adó ugyan a lányokat is el akarta látni evezővel, de mondtuk, hogy ha viszont akarja látni a felszerelést, akkor ne tegye, viszont nagyon nehéz volt egyedül hajtani azt a monstrumot, jól el is fáradtunk a háromórás utunk végére, melynek során megnéztük a híres Hét Nővér, Kérő és Menyasszonyi Fátyol vízeséseket.
Délután csak egy könnyed sétát tettünk a helyi névtelen vízesés melletti számos lépcsőn a látogatóközpontba, ahol a fő attrakció egy kőomlásfolyosó volt: ijesztő hang és fényeffektek között kellett átkelni, a lányok meg is voltak rémülve rendesen.
A múzeumkertben is végigcsináltunk egy kvízkérdéses kincskeresést, de mire végeztünk, sajnos már bezárt a múzeum, így nem tudtuk behajtani a jutalmunkat.
Az estét kártyacsata zárta a sátorban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése