A nap a Harnos Laci emlékére rendezett
fotókiállítás jegyében telt. Már délelőtt a helyszínre mentünk feltenni a
képeket. Lica így kommentálta az autóban a dugót, amikor a szomszéd sáv
persze mindig gyorsabban haladt: „Sárga is megelőz, nem szép dolog!”
A kedvenc fényképe az volt, amelyik egy békát
ábrázolt egy léggyel a hátán. Igaz, amikor megkérdeztük tőle, mi van
rajta, nem igazán tudta, inkább végigtippelte a zöld színű állatokat:
dínó, krokodil... (Igaz, a Nagypapi is gyíknak nézte :))
A kiállítás-megnyitón persze nagy sikere volt a
nagylánynak, fel-le rohangált, adta az utasításokat mindenkinek,
bohóckodott, és learatta a sikert.
Megállapíthattuk, hogy Laci szüleinek jár a
„leglelkesebb blogolvasó” érdemérem, mert családtagként köszöntek
Szusznak, és profin tudták, hogy Mimi ma pont két hónapos :)
Úgy látszik, egy százemberes esti program kell
ahhoz, hogy Lica eléggé lefáradjon, ma nem volt ágyból kikelés
lefektetés után. De elég nehéz minden napra ilyesmit biztosítani, és
különben is az a baj vele, hogy én is túlzottan elfáradok tőle. És mi
lett volna, ha az áldozatkész keresztapuka nem rohangálja végig az estét
helyettünk a csajszival?
És akkor térjünk rá a kéthónapos Mimire: Súlyt csak
holnap tudunk írni, úgyhogy most csak arról tudok beszámolni, hogy
milyen okos lett két hónapos korára. Az utóbbi pár napban látványosan
megváltozott, egyre tudatosabbá vált a nézése, és a mosolyaitól pedig le
vagyok nyűgözve, most már szinte mindig visszamosolyog ránk, és
magától, nézelődve is elvigyorodik, ha tetszik neki valami, főleg a
pörgő-forgó állatok, akik Licának is nagy kedvencei voltak (ő szinte
hamarabb mosolygott rájuk, mint ránk). Kicsit fejlődött a fejtartása is,
bár tegnap, mikor Kinga megvizsgálta, rosszabbul teljesített, mint egy
hónappal ezelőtt, bár Kinga udvariasan az álmosságra fogta... Mert
persze vendégek voltak, zavaró tényezők, akiket ki kell küszöbölni (na
meg hát hétvége), így szokás szerint az alvásba menekült, akárcsak ma a
kiállításon. Napirendje tehát továbbra sincs, hétvégén folyton alszik,
hétköznap szenved, mert nem tud elaludni... Most kezdtük el próbálni
fent a rendes ágyában altatni nappal is, egész jól ment, de persze nem
lehet eldönteni, hogy csak a hétvégi aluszékonyság miatt-e, ezt majd a
hétköznapok mutatják meg. Éjjel továbbra is alszik, mint egy kisangyal,
minimum 5-ig, de van, hogy 7-ig is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése