Ma ismét játszóházban töltöttük a délelőttöt, Mimi
megint nagy sztár volt a gyerekek körében, Lica viszont jól eltört egy
játékot, az azért kicsit ciki volt... Pláne, hogy múlt héten, mikor
először voltunk, mondta a néni, hogy Miminek nem számol fel belépőt,
mert ő nem fogja tönkretenni a játékokat, mire én azt mondtam, hogy
szerintem Lica sem...
Viszont örülhet a néni, mégis fejlődik Lica önálló
akarata, mert egyre többet hisztizik (és mivel Mimi is elég sírós az
utóbbi pár napban, nem egyszerű velük). De a legtöbbször az a hiszti
vége, hogy nyújtja a karját, hogy „Anya megölel”, ami egyrészt minden
korábbit feledtet, másrészt így nincs az, ami egyébként a legrosszabb a
hisztiben, hogy egyik fél sem tud hogyan kilépni belőle. Így egy ölelés,
és el is van felejtve minden. Ma még azt is hozzátette egyszer, hogy
„Mimit is megöleled mindjárt” :)
A hisztihez hasonlóan zavaró szokás a „Mindjárt
jövök” Először csak „Mindjárt jövök, Szusz!” formában fordult elő, de
most már rajtam is gyakorolja, és mivel sajnos alighanem tőlem hallhatta
ezt jó sokszor, még csak haragudni sincs sok alapom, hogy csak mindjárt
jön, nem azonnal, pedig jó hosszú mindjártok szoktak lenni.
Lica eddig a „Miért?” típusú kérdésekre nem
válaszolt sosem, ma először volt, hogy bemutatta, hogy igenis érti ezt a
kérdést, és tud is válaszolni. Egy hűthető rágókát nyalogatott, és
mikor megkérdeztem, miért teszi ezt, így válaszolt: „Sok víz van benne,
azért nyalogatom” Logikus, nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése